Tennünk kell valamit, hogy megnyerjük a bajnokságot, de mit? Szerencsétlenségünkre felébresztett az újabb pofon, amit a B csapat szenvedett el Szolnokon. Katasztrófális pályán döntetlent játszottunk. Mit csináljunk, hétvégén jön a Szeged.

Összeültünk, megtárgyaltuk. Az A-ból az ügyesebbek csatlakoznak a B-hez + ugyanaz lesz a játékvezető, mint az A csapat Szeged elleni meccsén. Nem rajta múlt a siker.

Elérkezett a mérkőzés, melynek nagy részében a vendégek uralták a mezőnyt nagyobb helyzetek nélkül. Ez történt amiatt, mert játékosaink ügyesen tördelték a játékot, néha-néha a durvaság határát átlépve. A szabálytalanságokat a játékvezető lefújta, de a lapok nem kerültek elő a zsebéből. Szerencsénkre, mert a végén öten nem maradtunk volna a pályán. Az első félidő végén megszereztük a vezetést egy pontrúgás után, mely nem volt benne a játékban. A második félidőre mindent egy lapra tett fel a vendégcsapat, de helyzetig nem jutottak, míg mi több ígéretes kontratámadást vezettünk. A mérkőzés a végéhez közeledett, amikor lesgyanús szituációból gólt szereztünk és eldőlni látszott a mérkőzés. A játékvezető is érezte ezt, így pártatlanságát bizonyítva kiállított tőlünk egy játékost. Elhamarkodta. A Szeged megszerezte a szépítést és kapunkhoz szegezett. Valamit ki kellett találni a sporinak. Kitalálta. A szegedi tizenhatoson belül az egyik védőjátékos visszahúzta a labdát, mely arcon találta. Kecskeméten az arc is 11-es + egy reklamáló kiállítása és zsebben a mérkőzés 3-1.

A következő hét elején a játékvezető szobrához szükséges gipszalak kiöntésre került. Ember nagyságú bronzszobra a bajnoki arany átadásának napján lesz felavatva. Ennyit megér az arany, bár a Szeged vesztett pontok tekintetében jobban áll, de nem baj jön a téli szünet valamit tavaszra úgyis kitalálunk.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.